2009. június 7., vasárnap

Olaszországi nyaralás

Tegnap jöttünk haza az egyhetes olaszországi nyaralásból, ami nagyon szuperul sikerült. A Ligúr-tengernél, Villanova d'Albenga település mellett voltunk (igazából Alassio közelében van ez), itt:

A kemping neve C'Era Una Volta, négycsillagos, ahol egy kis házat béreltünk, itt:

http://www.villaggioceraunavolta.it/

Villanova d'Albenga, ahol a kemping van, 5 órai autóút Lausanne-tól, amit odafelé 8 óra alatt sikerült teljesíteni. Múlt hétvégén ugyanis az olaszoknál 4 napos ünnep volt a pünkösd, úgyhogy boldog-boldogtalan megindult hosszú hétvégézni az egész országban. Ennek következtében minden autópálya tele volt, de főként azok, amik a tengerpart felé mennek. Genova előtt már 10 km-el megakadt a forgalom, mert Genovánál lehet átmenni a tengerpart mentén futó autópályára, de az átsoroló sáv mindössze egy sávos, ahová 3 sávnyi autós próbál besorolni... Miután átszenvedtük magunkat a tengerparti autópályára (kb másfél óra alatt haladtunk 8-10 kmt), gondoltuk majd haladunk, hát nem így lett. Genova után ugyanis kb 15-20 km-el csatlakozik be a Torinó felől jövő másik északi autópálya, és onnan is özönlöttek az emberek, és ez egészen Genováig visszafogta a forgalmat, úgyhogy újabb 20 km-t araszoltunk, kb 2,5 órán keresztül. Idegölő volt, de Adél szerencsére példásan bírta az utat, sztem jobban mint mi magunk. Hazafelé viszont már semmi gond nem volt, 2 megállással 6 óra alatt teljesítettük az utat. Ezek a tengerparti autópályák nehezek egyébként, tele vannak alagúttal, tényleg, sokkal többet mentünk alagútban mint napfényben, és egyébként is tiszta kanyargósak, dimbes-dombosak, nem egyszerű rajtuk vezetni, de nekünk kiváló gyakorlóterep volt ez is. :-)

A kemping klassz volt. A házunk nagyon egyszerű volt, egy nappali picike konyhával, egy fürdő, és még egy pici szoba franciaággyal. Volt egy terasz is, ahová kitettük a konyhaasztalt és a székeket, mindig ott ettünk, esténként borozgattunk és beszélgettünk miután Adélt lefektettük. A ház a kemping egyik legjobb részén volt, nem volt messze a központ, ahol a recepció, a medencék, a játszótér, a bolt és az étterem volt, viszont nyugis volt, és előttünk nem voltak házak csak fák, úgyhogy nem kellett állandóan mások ablakán bebámulnunk (volt egy-két olyan bungalow sor ahol ez lett volna a helyzet).



A kempingben volt egy-két dolog, ami jobb is lehetett volna, pl a játszótéren egy-két játék hibás volt, illetve a két medence közül az egyik nagyon el volt hanyagolva. Először ezt a medencét találtuk meg, és teljesen elkeseredtünk, mert a honlapon nagyon klasszul néz ki a medence, mi meg megtaláltuk ezt az üres és gazos gödröt, de aztán rájöttünk hogy van egy másik, nagyon is rendben lévő strand is. A terep is elég rendezetlen volt helyenként, de összességében azért elégedettek voltunk.

Az idő kellemes volt, csak a kedd és a szerda volt olyan, amikor verőfényes napsütés volt, ekkor tudtunk napozni és fürödni. Egyébként sokszor volt borús az idő, de nem volt hideg, ilyenkor kirándulgattunk, megnéztük a szomszédos városokat, Alassiót, San Remot, Albengát. Ez itt éppen Cervo tengerpartja (San Remobol hazafelé álltunk meg itt):



Adél nagyon élvezte a terepet, hiszen a házunkhoz lépcsős, kavicsos út vezetett fel, és már rögtön ahogy kilépett a szobából, a természetben találta magát amit nagyon élvezett. A kemping is nagyon dimbes-dombos volt, lépten-nyomon lejtők és lépcsők voltak mindenhol, úgyhogy egész nap kint szaladgált a levegőn. Ennek két következménye is volt: egyrészt tele van sebekkel a lábán, a kezén és az orrán is (egyszer orra borult a lépcsőn), másrészt viszont este ahogy letettük már aludt is, úgy kifáradt az egész napos szaladgálásban. Sokat játszótereztünk, amikor kirándultunk a városokban, akkor a kisautójával jött serényen utánunk. Utolsó nap sikerült a tengerparton is hosszabb időt töltenünk, amit Adél nagyon élvezett, elmerülten homokozott órákig, és ki-be szaladgált a homokból a vízbe és fordítva. Mi is elég jól ki tudtuk magunkat pihenni, délután amíg Adél aludt, mi is aludtunk vagy olvastunk, egyébként meg esténként beszélgettünk és borozgattunk, számítógép és mobiltelefon nélkül. :-)




Sajnos most nem volt részünk olyan gasztronómiai élményben, mint néhány évvel ezelőtt Sorrentóban Janóékkal. Ott az akkori szállásadónk megmutatott nekünk egy kis faluban lévő családi éttermet, ahol hihetetlenül olcsón eszméletlenül finom olasz kaját szolgáltak fel, házilag gyúrt tésztákkal és plafonig feldobott pizzákkal. Sajnos most mindent ehhez a helyhez mértünk, de nem találtunk még csak hasonlót sem, pedig rengeteg időt töltöttünk minden városban azzal, hogy ilyen éttermet találjunk. Azért így is jókat ettünk, azt nem mondom hogy nem, de azért ez az élmény hiányzott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése