Kistestvér érkezik

Adélnak a kiírás szerint valamikor május közepén kistestvére érkezik. A gyerkőcről jelenleg annyit lehet tudni, hogy betöltött 14 hetes, kb 8 centis, megvan keze-lába, és úgy egyébként is minden rendben van vele. Az első portré fotók itt láthatók:



Sikerült találnom egy nagyon kedves doktornőt itt Lausanne-ban, dr Kotalovának hívják, és beszél angolul, hozzá járok terhesgondozásra. Két számomra kiemelkedően jó dolog van a rendelőjében. Az egyik, hogy a vérvételeket is el lehet ott intézni, nem kell Adéllal még egy harmadik helyre szaladgálnom. A másik, hogy a doktornő és az asszisztensnője is nagyon kedves, és azoknál a vizsgálatoknál, amelyeket nem lehet az ő rendelőjükben elvégezni (ilyen a 13. heti Down-szűrés, ill az itt a 22. héten végzett genetikai uh), leszervezik nekem telefonon az időpontokat, így nem nekem kell kezdetleges francia tudásommal makognom az angolul nem beszélő asszisztensekkel telefonon, ami nekem hihetetlen megnyugvás. :-)

A terhesgondozás nagyjából olyan mint otthon, eddig volt két vérvételem, valamint egy Down-szűrés uh+egy ahhoz kapcsolódó vérvétel, ez utóbbi rendben volt. Itt is lesz AFP a 16. héten, de az otthon a 18. héten végzett genetikai uh-t itt a 22. héten csinálják. Van egy magzati szűrésekre szakosodott csilli-villi központ, oda kell menni a Down és a genetikai uh-ra. Szuper ultrahangjuk van, és egy hatalmas nagy plazma tv-n lehet végigkövetni a vizsgálatot, én még ilyen jó minőségű felvételt életemben nem láttam. Én magam meg tudtam számolni a gyerkőc agy- és szívkamráit... :-)

Az elején kicsit beijesztettek azzal, hogy az első laborvizsgálaton az jött ki, hogy nem volt még rubeolám, pedig anyukám szerint átestem rajta. Ugyanez volt a helyzet a toxoplazmával is. Mindkét tesztet ismételték (ezért volt eddig 2 vérvétel egy helyett), és úgy tűnik, a rubeola ellen mégis van immunitásom, ami nagyon-nagy megkönnyebbülés. Toxoplazmára viszont nincs, úgyhogy vigyáznom kell a nyers hússal és a macsekokkal. :-)

A kistestvér valószínűleg itt fog megszületni Lausanne-ban, bár én még nem adtam fel a reményt, hogy hátha a Péterfyben Bp-en... :-) Egy hetes küzdelem után szereztem egy magyar kiskönyvet a védőnőmtől, és a dokimmal is beszéltem, legalább névleg megpróbálom tartani az otthoni vizsgálatokat is, hátha-hátha... Persze a védőnő már pánikolt, hogy de ha nem itthon születik a gyerek, akkor hogyan lesz kiskönyve, meg oltási könyve (ezeket ugye a kórházban adják), és hogy anélkül nem lehet létezni, stb,de ezzel majd később foglalkozom. Nem hiszem, hogy én lennék az egyetlen, aki külföldön szül egy egyébként magyar állampolgárnak számító gyereket, akit aztán pár hónaposan hazahoz, biztos meg lehet oldani a papírmunkát valahogy. Az már más kérdés, hogy erről a védőnőmnek fogalma sincs... :-)