Sok minden...

... volt az elmúlt héten. Adél megbetegedett, csütörtök reggelre megint belázasodott, így itthon maradt. Persze egész nap semmi baja nem volt (látszólag), úgyhogy péntek reggel mégis elengedtem oviba, mert pénteken van az ugribugri torna, és azt nagyon várta már. Persze péntek délután tök betegen jött haza az oviból, folyt az orra, fájt a torka, és még a szeme is be volt gyulladva. Úgyhogy gyorsan elrohantunk péntek délután a gyerekorvoshoz, kapott antibiotikumot a mandulagyulladásra (sajnos ez lett belőle), és azóta itthon vagyunk. Talán holnapután mehet újra oviba, holnap kell visszamennünk kontrollra. Közben Ákosra is kezd átterjedni a betegség, az ő orra is nagyon szüttyög már.

Laci itthon volt péntek reggeltől, csináltunk egy laza napot, elmentünk vásárolgatni az Arénába, utána pedig ebédelni a Pastrami-ba. Ez utóbbit nagyon ajánljuk, a kaja szuper volt, nem egy fellengzős hely, korrekt áron nagyon-nagyon jót lehet enni. Én tésztát ettem, Laci pedig báránybordát, ami egy extrább kaja, de nagyon ízletesre készítették. Sajnos kevésbé pozitív dolgok is történtek pénteken, a reggeli dugóban sikerült belemennem hátulról egy kocsiba. Szerencsére nem lett nagyobb baja az autóknak, a miénknek konkrétan semmi, a másiknak pedig kicsit benyomódott a lökhárítója, és a csomagtartó zárjánál a karosszéria, de csukódik az csomagtartó, kívülről nem is látni semmit. Persze se a fickónál, se nálam nem volt baleseti bejelentő, úgyhogy délután jött vissza, hogy kitöltsük a papírt. Úgy tűnik nem fog sokba kerülni a javítás (nem mai autóról van szó), nekem meg tanulság volt, mert persze Adélra figyeltem a visszapillantó tükörben, amikor ez történt.

Hétvégén kimentünk a bababörzére árulni Adél ruháit, s bár ráment a fél napunk, sok eredménye nem lett, de tanulságnak ez is jó volt. Aztán kicsit a lakás is haladt, együtt is voltunk, klassz volt, kár hogy már hétköznap van megint...