2011. március 16., szerda

Ákos 10 hónaposan...

... nagyot viháncolt ma. Aludni nem nagyon akart, helyette addig-addig ügyeskedett az ágyában, amíg rájött, hogy a kiságy fejtámlájába kapaszkodva hogyan kell térdelő állásba húznia magát, és így elérni a pelenkázón hagyott dolgokat. Ily módon a mostani hónapfordulója elhozta annak az idejét, hogy leengedjük a kiságyát.

A mozgása nagyon beindult, már keresztbe-kasul közlekedik kúszva a lakásban, mindenhová elkúszik, mindent kinyit és kipakol, amit ér. Néha megpróbálja magát négykézláb is felnyomni, de még nem marad úgy. Nagyon sokáig el tud játszogatni magában, szívesen elmolyol továbbra is dolgokkal, és felfedez egyedül, aminek nagyon örülünk.

Az evése továbbra is rendben van, reggel és este gyümölcspürével kevert tápszert kap pohárból, délelőtt gyümölcsöt, délben főzeléket, uzsonnára pedig tejpépet. A darabos kaját még mindig nem bírja, továbbra is erősen öklendezik, sőt akár hány is, ha valamit nem turmixoltam szét eléggé, úgyhogy ezzel még várnom kell. Most már túljutottunk az édesburgonya-sütőtök kettősön, már eszi a krumplit, répát, cukkinit, karalábét, padlizsánt. Én egyébként nagyon élvezem ezt a kiszámítható étrendet, Adélnál ez teljesen kimaradt.

Kijött a hetedik foga (alul), és az orrfolyásból/nyálcsorgásból azt valószínűsítem, hogy lassan megérkezik majd a párja is a másik oldalon. A fogzás továbbra sem viseli meg, az alvása még mindig remek, ebben hasonlít Adélra. Mindketten rettentő nagyokat tudnak aludni, sokszor van nyugodt éjszakánk, amiért igazán hálásak vagyunk, tudom, nagy szerencse ez.

Elkezdődött Ákosnál is az idegenektől való félelem, hogyha számára ismeretlen ember veszi kézbe, vagy idegen helyen nem lát, akkor sír. De ha ott vagyok, akkor elég hamar megbarátkozik helyekkel is, és emberekkel is.

Igazából annyira jó kisfiú, nincs vele tényleg semmi, de semmi gond, nem is gondoltam, hogy ilyen létezik. :-))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése