Bölcsis karácsony

Ma volt a bölcsiben a karácsonyi ünnepség, igazán jól sikerült. A bölcsi összes dolgozója nagyon készült, szívüket-lelküket beletették a szervezésbe, hogy minden szép és ünnepélyes legyen. Felállítottak az előtér egyik sarkában egy plafonig érő karácsonyfát, és aláterítettek egy hatalmas szőnyeget, arra pedig ráhalmozták a rengeteg játékot, amit a csoportok kaptak (ilyenkor szerzik be az új játékokat a csoportszobákba, amit a gyerekek a fa alatt bonthatnak ki).

Elsőként a mi csoportunk, a Süni vonulhatott ki a csengettyűszóra, szólt a kiskarácsony, és égtek a csillagszórók. A kis totyogós gyerekek annyira aranyosak voltak, azt sem tudták hová nézzenek, a karácsonyfára, a csillagszórókra, a játékokra, vagy a sok szülőre, aki mind őket nézte. Persze mindenki elérzékenyült kissé, ahogy ott álltunk a karácsonyi dallamok, meg a sok csillogó szemű kisgyerek között. Aztán persze megtört a varázs, amikor a gyerkőcök rávetették magukat a játékokra, és percek alatt csatateret csináltak a teremből. Rengeteg szép játékot kaptak, egyrészt a bölcsitől, másrészt az általunk, szülők által erre az alkalomra összegyűjtött pénzből, harmadrészt pedig az egyik tehetősebb csoporttárs anyukájától, aki két nagy fekete zsáknyi gyönyörű új játékot rendelt a gyerekeknek. Egy részét el is tették a gondozónők, mert most konkrétan nem férnek a játékoktól abban a csöpp szobában... :-)

A gondozónőknek is vettünk közösen mikulásvirágot szép kaspóban a többi szülővel együtt, ill. mi Adéllal sütöttünk nekik kekszet is (kókuszos-áfonyásat), amit díszdobozba tettem. Ezt már azelőtt elterveztem, hogy a közös ajándékot kitalálta volna a többi anyuka, különösen, hogy ez a kekszsütés volt a főpróba a jövő heti előtt, ugyanis az óvónénik ugyanezt fogják kapni Adéltól a jövő heti ovis karácsonyi ünnepségen.