2010. október 20., szerda

Betegségek update

Sajnos nem mondhatom hogy a végére értünk a történetnek, bár gondolom ez kb a gyerekek 18 éves koráig így lesz. Múlt hét szerdán jöttünk ugye haza a kórházból, csütörtökön Laci is hazaérkezett, minden szép és jó volt. Pénteken elmentünk a gyerekorvoshoz, mert mondták a kórházban hogy mutassuk meg Adélt, még zörög a tüdeje, de jól van egyébként, örülünk. Aztán szombaton jött megint a láz, a levertség, a torokfájás... Vasárnap Laci visszament Lausanne-ba, én meg elautóztam a gyerekekkel Csabára, ott a szüleimnél mégsem vagyok megint egyedül a beteg gyerekekkel, gondoltuk így könnyebb lesz.

Adél csak nem lett sokkal jobban hétfőre sem, láza már nem volt, de kedvetlennek, étvágytalannak láttuk egész nap, így délután csak megmutattam ott is egy gyerekorvosnak, aki egy öreg róka, még engem is hozzá hordtak anyáék. Ő aggasztónak találta a tüdőhangokat, de mivel nem ismeri az előzményeket, hogy hogy hangzott az egész pénteken, azt javasolta, hogy inkább menjünk vissza Bp-re, és mutassam meg kedden sürgősen a gyerekorvosnak Adélt. Egyébként pedig diagnosztizálta a vírusos torokgyulladást, amit ki tudja megint hol szedtünk össze, nem kizárt, hogy a pénteki kontrollon az orvosi rendelőben, mert ki sem mozdultunk egyébként a lakásból, éppen a gyógyulás érdekében.

Na, én jól beparáztam megint, úgyhogy hétfőn késő délután, alig egy napi tartózkodás után visszaautóztam a gyerekekkel Bpre. Nem volt egy könnyű utazás, de valahogy csak elvergődtünk az autópályán idáig. Tegnap aztán újra gyerekorvos, szerinte nem vészes a helyzet, Adél is jobban volt, úgyhogy egyelőre ő nem javasolt további teendőket. Adél ma már tök jól volt, evett, a kedve is szuper, egész nap ugribugrizott, valahogy így:


Már éppen kezdtem megnyugodni, hogy van remény néhány nyugodt napra, erre délután fél 5-kor Ákos úgy ébredt hogy lázas.... Úgy éreztem, ez már tényleg több a soknál, gyorsan felhívtam Laci szüleit Gyöngyösön, el tudják vállalni Adélt, bedobáltam neki pár cuccot egy táskába, és tesóm gyorsan elvitte autóval, hátha így még megússzuk, hogy visszakapjon valami bacit. Én meg kivárok itthon Ákossal, mi lesz ebből a lázból, reméljük semmi komoly. Úgy látom, most már csak a karantén segít, ha valami egyáltalán.

1 megjegyzés:

  1. Szia Évi!
    Remélem már végére értek ennek a betegségsorozatnak! Hogy vannak a gyerekek? Hogy vagy Te? Ha tudunk segíteni, akkor szóljál! Jobbulást, szebb napokat! Puszi: Angi

    VálaszTörlés