Cirkusz és Montessori

Tegnap nagyon jól sikerült a cirkusz. Ahogy említettem, a Cirkuszi kavalkád c. műsort néztük meg a Fővárosi Nagycirkuszban. Nagyon sokféle műsorszám volt benne, többségében külföldi produkciók, szépek, színvonalasak. Kicsit hosszú volt, szünettel együtt kb. 2,5 óra, de a gyerekek becsülettel végigülték. Adél nagyon élvezte, csak az utolsó egy-két számnál állt fel a helyéről, de akkor is nézte, és tényleg tetszett neki, itthon is emlegeti azóta is. Ákos is szépen végigülte az első felvonást az ölemben (neki még nem kellett külön széket vennünk), mindig talált valami izgalmas néznivalót, de a másodiknál már kevésbé volt türelme. Szerencsénk volt viszont, mert az erkélyen ültünk, és ott is pont a sor szélén és a reflektorok mellett, ahol volt egy kis fa pad kialakítva (nem tudom hogy a világítóknak vagy pótszék gyanánt), itt Ákos kiválóan tudta tologatni az autóit (enélkül sehová nem indulok el), mi pedig végig tudtuk nézni az előadást.

Ma pedig reggel nyílt napra mentünk Lacival az egyik általános iskolába, ahol minden évben indul egy Montessori osztály is, és ami az egyik titkos favoritunk. A tájékoztatásból ugyan nem volt világos hogy így lesz, de végül is egy normál matematika órát nézhettünk meg a normál 2. osztályban, majd pedig egy tömbösített matematika-magyar blokkot a Montessori 4. osztályban. Először kicsit elkenődtünk, mert mi szívesebben néztük volna mindkettőt a Montessoriban, de utólag nem bántuk, mert így kiválóan látszott a különbség a két módszer között. Az első egy klasszikus matematika óra volt, egy kicsit szigorúbb, "sulykolós" tanítónénivel, úgy, ahogy valószínűleg bennünket is tanítottak anno. Eléggé elfáradtunk az óra végére, csakúgy mint a gyerekek, apróbb gondok voltak a fegyelemmel, és az óra menete sem volt mindig gördülékeny. A Montesorriban aztán annyian lettünk, hogy a szülők felét ki kellett küldeniük, mert nem fértünk be a terembe, a gyerekeknek szinte nem is maradt hely. Ők eleve körben ülnek, és még úgy is, hogy összehúzódtak a kedvünkért, totál zsúfoltság volt, csodálom őket hogy ilyen körülmények között ilyen szépen szerepeltek. Nagyon klassz óra volt, teljesen belelkesedtünk a módszerre meg erre a sulira, de hát ide is - mint minden jobb iskolába - kb a lehetetlenség határát súrolja a bejutás, úgyhogy még nem döntöttül el hogy megpróbáljuk-e.

Mivel a nyílt órák a fél délelőttünket elvették, ezért eleve úgy terveztük, hogy szabadságot veszünk ki mára, és elmentünk egy kicsit úszni meg szaunázni az egyik wellness hotelbe. Kicsit ugyan izgultunk, mert a gyerekek betaknyosodtak a hétvégén, de végül sem az oviból, sem a bölcsiből nem telefonáltak, így nyugodtan tudtunk pihenni. Este pedig a Rózsavölgyi Szalonban voltam Darida Nórival, a Napfény kettőnknek c. darabot néztük meg. Elég jó volt, a női szereplő halálra idegesített bennünket, de Szervét Tiborért megérte elmenni. :-)

Jó kis nap volt.