És egyébként zaklatottabb persze, nem nagyon találja még a helyét az új családban, úgy érzem. Adél elég sokat próbál rosszalkodni, pl ceruzával firkálja a padlót vagy a szekrényt, csapkod, direkt összekeni a ruháját, a babzsákból kiszórta a tömőanyagot, stb. Próbálja a figyelmet magára vonni, néha úgy összeszorul a szívem, mert egyébként olyan rendes kislány, és ő is tudja hogy rosszalkodik, gyakran már egyből jön oda, és szól hogy rosszat csinált. És amikor nem rosszalkodik, akkor igazán igyekszik szerintem, tőle telhetően próbál türelmes lenni, és csinálni amit kérünk tőle. Cserébe mi is próbálunk mindig figyelni rá, főként a megszokott dolgait betartani, és nem mindig Ákost előrébb helyezni. Bár most még könnyű, mert van segítség, később nehezebb lesz, ha már egyedül leszek/leszünk velük.
Egy kicsit valószínűleg Csenge hatása is a rosszalkodás egyébként, nemcsak a kistesó érkezéséé, mert az oviban is nagyon összenőttek ketten, és mostanában nem hallgatnak az óvónőkre, sőt, ott is huncutkodnak. Tegnap pl kilocsolták Adél vizét a reggelizőhelyiségben, és szétpancsolták, kezdve a ruhájukkal. Amikor érte mentem, és az óvónő mesélte hogy mi a szitu, akkor is felugráltak a padokra, ami tilos, és hiába szólt rájuk az óvónő, semmi hatás. Ez a folyamat gondolom, hogy természetes egyébként, csak nekünk furcsa, most már kezelnünk kell ezeket a helyzeteket. Az úgy tűnik beválik, hogyha Adél csinál valami helytelen dolgot, akkor viselheti a következményeket, pl ő szokta felsúrolni a firkálásának nyomait vagy a kilocsolt vizet, vagy ha valamit lehajigál pl a vacsoraasztalnál, akkor mászhat le érte, stb.
Végezetül néhány friss kép Adélról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése