A toszkán borok

Mivel Siena éppen a híres Chianti Classico borvidék közepén fekszik, ezért alap volt, hogy a borkóstolás nem maradhat ki a nyaralásból. A Chianti bor termelése meghatározott régióban folyik, mégpedig a Firenze, Arezzo, Siena és Grosseto környéki, konkrétan meghatározott települések környéki termőterületeken. A Chianti cuvée típusú ital, azaz több szőlőfajta házasítása során keletkezik. A felhasznált szőlők: sangiovese és canaiolo (vörös alapborok), kevés trebbiano és malvázia (fehérek), valamint alkalmanként nagyon kevés (vörös) cabernet sauvignon és merlot. Harmincnyolc hónapos tárolás után a palackon feltüntethető a riserva szó. A még tovább tárolt, még jobb bor minősége superiore fokozatú.

A Chianti mellett nagyon híres még a montalcinói borvidék legismertebb terméke, a Brunello di Montalcino. Szigorú előírások szerint termelik, és legalább két évig érlelik tölgyfahordóban. A szigorú előírások miatt a gyengébb évjáratok termését nem is Brunellóként, hanem "Rosso di Montalcino"-ként, azaz "montalcinói vörös"-ként hozzák forgalomba.

A Vin Santo a toszkánok híres és kedvelt desszertbora, amelyet minimum négy évig egészen kicsi hordókban, úgynevezett caratellikben érlelnek. Leginkább aprósüteményekhez és száraz édességekhez ajánlottfogyasztani.

Mi a második napunkon, szombaton jutottunk el Montalcino városába, ahol egy füst alatt letudtuk a különböző borok kóstolását a vin santo kivételével, ezt tudatosan hagytuk ki, nem érdekelt annyira. Ajánlás alapján jutottunk el egy olyan bor szaküzletbe, ahol 100 különféle bort lehetett kóstolni feltöltő kártyás rendszerben, modern adagolószerkezet segítségével:

Ez azért volt nagyszerű, mert egyrészt egy helyen tudtunk rosso-t, riservákat és brunellókat kóstolni, másrészt pedig így lehetőségünk volt magasabb kategóriájú borokat is kóstolni. A brunellók nagy része ugyanis igen drága (60-100 euró körültől indul egy palack a jobbak közül), amit alap esetben soha nem vennénk meg, így viszont többet is ki tudtunk próbálni.

Az egyik hazafelé utunkon megálltunk egy gazdaság mellett, ahol közvetlenül a termelőtől lehetett bort és olajat is vásárolni (sok ilyen van az utak mellett). Mivel nagyon ízlett az egyébként igen olcsón kínált boruk, ezért jól bevásároltunk vörös, fehér, és rozé borokból is (igaz, ezek egyik sem riserva vagy brunello, "csak" sima Chianti), na meg az oliva olajat sem hagyhattam ott. :-) Ez is az utunk egyik nagy élménye volt, hogy klassz élelmiszereket vásárolhattunk - itthonhoz képest - jó áron.