Kicsit csalódás volt nekem a koncert, vegyes érzéseim vannak. A dologhoz hozzátartozik, hogy Gryllus Vilmos dalait behatóan nem ismerjük, a Maszkabál van meg dvd-n, azt nagyon szereti Adél, ezért is gondoltam, hogy élvezni fogja az élő előadást is. Az első meglepetés akkor ért, amikor Gryllus Vilmos, helyet foglalván a színpadon, megkérte a színpad előtt összegyűlt gyerekeket, hogy üljenek szépen le egy székre, és percekig arra vártunk, amíg mindenkit összegyűjtöttek és leültettek a szülei. Én eleve arra számítottam, hogy egy gyerekkoncerten zsivaj, ugrabugrálás, és egyebek lesznek, úgyhogy ez nem igazán tetszett. Persze a koncert folyamán aztán mégis odagyűltek a gyerekek a színpad elé, és ott táncikáltak, ugrabugráltak, akkor meg már nem szólt érte, szóval szerintem semmi értelme nem volt az egésznek.
A teremben egyébként félhomály volt, csak Gryllus volt megvilágítva. Végig valahová hátra, a közönségnek énekelt, a gyerekekhez nem igazán szólt, nem is reagált arra, ha valamire tapsoltak, vagy ha a szülők esetleg énekelték valamelyik refrént, csak nyomta a megkoreografált műsort, interakció nélkül. Az új maszkabál dvd-jét is többször reklámozta műsor közben, konkrétan mondta, hogy kint meg lehet venni az előtérben, ez sem volt oda való.
Adél kb 5 perc után haza akart menni, aztán csak maradtunk, előrementünk a színpadhoz, a többi gyerek közé. Eléggé elveszetten bolyongott először, láttam, hogy tetszik neki, ahogy a lányok összekapaszkodva forognak, meg táncikálnak, ő is szívesen beállt volna. Egy idő után kinyújtott kézzel oda-odament egy-egy kislányhoz, de mivel egy szót sem szólt, a nagy zsivajban senki nem figyelt rá és kapaszkodott össze vele, úgyhogy megint elbátortalanodott. Egy idő után megsajnáltam szegény Adélkámat, olyan elárvultan álldogált a sokadalom közepén vágyakozó arccal, és odamentem kicsit bátorítani ("anya, keressél nekem valakit aki megfogja a kezemet"). Együtt megkérdeztünk három kislányt, hogy Adél beállhat-e közéjük. Persze megengedték, de Adél annyira meg volt szeppenve, hogy még a nevét sem akarta megmondani. Aztán persze vidáman ugrált velük pár perc múlva, csak az első feloldódás ment nehezen. Az is segítség volt, hogy a vége felé elért Gryllus a maszkabálos dalokhoz, amiket mi is ismertünk. Hiába, a koncerten való viselkedést is tanulni kell! Pár hét múlva, ha minden igaz, megyünk Halász Judit koncertre, remélem ott már bátrabb lesz Adél.
Összességében első élménynek jó volt ez, így, hogy ketten voltunk, tudtam Adélra figyelni, és bátorítani. Neki pedig egy ilyen laposabb, nem annyira hangos előadás kiváló alkalom volt arra, hogy megtapasztalja a koncert hangulatot. De Gryllus Vilmosra nem megyünk egyhamar újra, azt hiszem, mint előadó nem volt igazán megnyerő számomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése